Fürj István György "Hűség az alapítók céljaihoz" címmel írt nemrégiben a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatról, illetve a kerületünkben működő önálló TIT stúdióról, miszerint a szervezet 1953-ban alakult újjá, illetve azt szovjet mintára hozták létre erősen központosított formában.


Elődjének tekinthető minden ismeretterjesztő intézmény és szervezet: az Erzsébet Népakadémia, a Szabad Lyceum, a Népművelési Központ, különböző egyesületek, amelyeket 1950-ben megszüntettek.

A TIT 1953-ban magába olvasztotta a Természettudományi Társulatot, s mint ilyennek, elnevezése 1958-ig Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat volt.

Ami pedig a kerületünkben működő önálló TIT Stúdió épületét illeti, ugyancsak tennék kiegészítéseket. A cikkből csak annyit tudtuk meg, hogy 1969 végén avatták föl, így idén decemberben még "csak" 32 éves lesz'. Egy félmondatból (tévesen!) azért az is kiderült, hogy 1964-ben adták át az egykori zsinagógát a TIT részére, melynek falai között, belső terét teljesen átalakítva jött létre a TIT székháza.

Nos, az egykori zsinagóga épületét, 1950-ben államosították, egy sorban a hasonló sorsra jutott egyéb egyházi ingatlanokkal együtt. Egészen pontosan 1966-ban adták aztán a TIT kezelésébe. Az átalakítás barbár munkája eztán kezdődött, arcul csapva egy vallási érzületet, egyben tönkretéve egy kiváló építészeti alkotást is, amúgy már a kádárizmus puhuló diktatúrája alatt, a beinduló új mechanizmus közepette.

A lágymányosi zsidó közösség imaterme a Károli Gáspár tér 5. sz. alatt működik, egy nem rég szépen felújított, korszerűsített épületben, mely ingatlant a Budapesti Izraelita Hitközség 1962-ben vásárolta meg.



Egy kis időutazással mégis bejárhatjuk e pazar épületet!
A kelet felé való tájolás miatt a templom főbejárata a Zsombolyi utcára került. Néhány lépcsőfokot megmászva mindjárt beléphetünk az öt ajtó valamelyikén, a tényleges templomtérbe azonban a tágas előcsarnokon át lehet majd bejutni. Még előtte módunk van letenni kabátunkat, táskánkat a jobb, illetve bal oldali ruhatár egyikében. Bejutva a nagyterembe, megkapó annak monumentalitása, melyet csak fokoz a fehérre meszelt, dísztelen falak hatása és a kazettás mennyezet. A belső tér nemes egyszerűségében megkapó. Mentes minden fölösleges díszítéstől amely a figyelmet megosztaná, hogy annál jobban kiemelkedjék a bejárattal szemben lévő hangsúlyos tér, az interieur főtémája, amely e hajlékot templommá avatja, hiszen korábban zsinagóga volt a funkciója. A szentély hátterét tavertin burkolat adja, bemélyedő fala égszínkék, jobb, illetve bal oldali részein egy-egy körablak. Többlépcsős emelvény vezet a fülke négyszögletes formáját kihangsúlyozó, álló téglalap alakú, vörösmárvány keret Tóra-szekrényhez, melynek tetejére került a két kőtábla, két oldalára pedig egy-egy álló menóra.

A szentély hátsó fala széleinek ellentétes szögletéből félköríves záródású ajtónyílás vezet a kívülről megközelíthetetlen rabbi- és kántorszobába. A szentély falának travertinnel burkolt része fölött a kórus ötíves loggiás fülkéje nyílik, ahova helyezték az orgonát is. Ahogy a főbejárat ajtóíveivel, ugyanúgy eme fülkeívekkel teljes egyezésben van a templom mindkét oldalfalán végigmenő hatalmas méretű íves lezárású ötös ablakcso. Az ablakok bordaosztása, az ótestamentumból vett szimbólikus motívumok ritmusa nemcsak kiegészíti az architktúrát, de egyben nagyszerű világítási effektust is eredményez. Elismerés illeti Hende Vince festőmővészt is, akinek a színes ablakok kivitelezésében fontos szerep jutott.

A szentélyfülke északi sarkához került az egyszer hasáb alakú szószék, pártázatos hangvetővel. A szentélyfülke felett Ézsaiás könyvéből (6, 3) vett héber bet s idézet hirdeti, hogy: "Szent, szent, szent a seregek Istene, tele van az egész föld az ő dicsőségével".

Az eredetileg a Tóra-felolvasás céljára szolgáló bima elvben az ortodox konzervatív hagyomány számára is elfogadható módon a terem közepére került, ugyancsak hasábos kialakítással, kétoldalt néhány lépcsővel megközelíthető emelvényre.

A karzatra a déli homlokzaton kívülről nyíló oldalbejáraton át, a lépcsőházon keresztül lehet feljutni. Az oldalbejáratot a lépcsőház enyhén kiugró tömbje és az egymás fölé helyezett, körben lévő Dávid-csillagokal díszített színes ablak hansúlyozza, felette az épület sarkán a rendeltetést jelző kettős kőtáblával.

A templom nagy felület , sima homlokzatát az épülettömböt határoló vasbetonkeretek hangsúlyozzák.
Milyen kár, hogy mindez ma már kívülről is alíg látszik, az épület valamikori szépségét adó vonalak a jelentéktelenségig leegyszer södtek, a teljesen átalakított belső helyrehozhatatlan átalakításáról nem is beszélve.


Barcza Tibor