A 60+ médiaműhely őszi képzésének résztvevői az interjúkészítést tanulva beszélgettek két gazdagréti szomszédsági önkéntessel. Az interjúk 2009 novemberében készültek.

Riportunk szereplői Gálné Böbe és Müller Rezső Gazdagrétről, akik szomszédsági önkéntes munkát végeznek 2009 tavasza óta, nyugdíjasként, család mellett, szűkebb környezetük, Gazdagrét lakóközössége érdekében.

Böbe közgazdász logisztikus, nyugdíjas, családja van, gyermekei már felnőttek, így van ideje az önkéntes munkára. Szeretné meggyőzni és kimozdítani az egyedül élőket (és a családokat) - kedvességével, nyitottságával bizalmat kelt, sikerei vannak.

Rezső ugyancsak nyugdíjas, épületgépész mérnök, sajnos a nyugdíja nem elég ahhoz, hogy ne kelljen munkát vállalnia, ezért kevesebb ideje jut az önkéntes munkára. Szomszédsági önkéntesként a gazdagréti idősek személyes problémáinak megoldását szeretné megszervezni. E tevékenységet illetően nem elégedett, mert nem látja még a 60+ program és az adott személyek összehangolt munkáját, sok kérdésére még nem kapott választ az önkormányzattól.


"Meg kell találni a bűvös szót" - Gálné Böbe

Kitől hallott a szomszédsági önkéntes munkáról?

Kérdezőbiztosok jöttek a lakóhelyemre, és lehetett jelentkezni interjúra, ahol megkérdezték, hogy volna-e kedvem feladatot vállalni önkéntesként. Korábban már felmerült bennem a gondolat, hogy hogyan segíthetek egyedül élő, idős embereken. Így rögtön megnyerte a tetszésemet, amikor felajánlották ezt a lehetőséget, és vállalkoztam rá.

  Mi az a speciális terület, amin dolgozik?

Egészségklubot szerveztünk a Gazdagréti Közösségi Házba a közösségi ház Őszikék klubjának vezetőjével, a háziorvos Sági doktornő közreműködésével. A doktornő10-20 percig beszél aktuális problémákról, utána a résztvevők szabadon kérdezhetnek. A másik ötletem, hogy römizni hívtam az érdeklődőket és az otthon 10-20 éve egyedül élőket, akik se a közösségi házba, se máshova nem mennek szívesen egyedül, mert meghalt a férjük, vagy csak bátortalanok. Próbálom kimozdítani és elhívni őket játszani, ahol egyúttal érdekes társaságot is találnak, és új barátságot köthetnek. Ennek a programnak a Gazdagréti tér 1. alatti 60+ klub ad helyszínt.

Milyen egyéni módszereket alkalmaz önkéntes munkája során?

Türelemmel kell meggyőzni azokat akik már évek óta nem mozdulnak ki otthonukból, meg kell találni azt a bűvös szót, vagy közös érdeklődést, ami felkelti a figyelmet. Meg kell találni mindenkit, aki mozdítható, aki már nem, ahhoz pedig el kell juttatni szép kivitelű kerületi anyagokat. Nem csak úgy bedobni a postaládába - személyesen kell ajánlani a lehetőségeket.

Milyen problémákkal szembesül, és milyen segítségre lenne szüksége?

Örülök, hogy sikerül kimozdítanom lakásaikból az idős embereket, de azért őszintén megmondom, szeretném, ha több lenne részükről a kezdeményezőkészség. Problémák feltárásával nem feladatunk megbirkózni, jó lenne, ha egy közvetlenebb kapcsolat alakulna ki Újbuda önkormányzatának idősügyi előadóival. Felvettem már velük a közvetlen kapcsolatot, remélhetőleg itt is elindul valami.

Amikor a szomszédokkal személyesen találkozunk és beszélgetünk - többek között - a 60+ program lehetőségeiről, jó lenne, ha a kezükbe tudnánk adni a programról szóló írásos anyagokat.

Mivel lenne elégedett az itt végzett munkájával kapcsolatban?

Most is elégedett vagyok, mert odafigyelnek az ötleteimre, és segít az önkormányzat. Visszaköszönnek az ötleteim: például az ősszel felvetett angol tanfolyam kezdőknek is megvalósul. Bármit kérünk, odafigyelnek rá. Olyan programokat igyekszem megvalósítani, ami nem kerül pénzbe, csak hely kell hozzá.


  "Ami nem pénzkérdés"  - Müller Rezső

  Kitől hallott a szomszédsági önkéntes munkáról?

Gyenes Zsuzsa közösségfejlesztő keresett meg, hogy riportot készítsen az önkormányzat megbízásából olyan emberekkel, akik a kerület civil szervezeteinek a dolgában járatosak, és erről képet tudnak adni. Az egyik ilyen ember én voltam.

  Mi keltette fel az érdeklődését?

Az önkéntesség része érdekelt, az, hogy ez olyan pozitív dolog, amikor nem pénzért, hanem a helyi igényeknek megfelelően teszünk valamit a közjóért. Alapvetően ez ragadott meg, mert eddig is így tevékenykedtem, van egy egyesületem, ami ilyen célokért dolgozik.

  Mi az a speciális terület, amin dolgozni szeretne?

A gazdagréti családok igényei és problémái határozzák meg. Azt a területet javítani, ami nem működik, ami problémás, és ami nem pénzkérdés - amiben segíteni lehet. Ilyenek lehetnek például: annak segíteni, aki nem tud lemenni vásárolni, hivatalban elintézni ügyeket, levinni a szemetet, jogi problémát megbeszélni - és még számtalan dolog, ami segíthet valakinek, aki nem elég határozott, vagy nem elég tájékozott valamilyen ügyben.

  Milyen segítségre lenne szüksége?

Ahhoz, hogy munkánkat a gazdagrétiek igényeihez igazíthassuk, interjúkat kell készítenünk az érintettekkel. A helyi média és az önkormányzat ezt a munkát azzal tudná segíteni, hogy népszerűsíti, ismertté teszi az önkénteseket a gazdagrétiek számára. Ezáltal erősödne a bizalom, s ez megkönnyítené a több ezer idős emberrel történő kapcsolatfelvételt.

Mikor érezné magát elégedettnek a munkájával kapcsolatban?

Ha valamilyen formában működne, ha valamit létre tudnánk hozni. Ez nagyon sok munka lesz, mert egyelőre úgy érzem, hogy az önkéntesség és az önkormányzat irányultsága elvi szinten nem találkozik.

Böbe és Rezső személyében érdekes embereket, színes egyéniségeket ismertünk meg. Mindketten remélik, hogy lesz alkalmuk találkozni a médiaműhely végzett hallgatóival, szerkesztőivel, talán így jobban lehet egymás problémáival megismerkedni, és más XI. kerületi területekkel összehasonlítani saját lakókörnyezetük problémáit, sajátosságait.


Biztatóan hangzik a két lelkes nyugdíjas önkéntes vitalitása, kezdeményezőkészsége és optimizmusa. Reméljük, a jövőben még többet tudunk meg erről a mozgalomról. Sok sikert és erőt kívánunk a szomszédsági önkénteseknek a XI: kerületben!

Az interjúkat készítették: Bencze Katalin, Csizmadia Zsófia és Béky Zoltán. Szerkesztette: Gyenes Zsuzsa.